Hajóbérlés Balaton – a csapat a vízen találta meg a ritmust

A szezon közepén voltunk, és a csapat nem működött. Az edzéseken mindenki magának futott, a meccseken három passzt sem tudtunk összehozni hiba nélkül, és az öltözőben egymás mellé ültünk úgy, mintha idegenek lennénk. Az edző mondta, hogy a probléma nem a kondíció és nem a taktika, hanem az, hogy elfelejtettünk egymásra figyelni. A pályán ez pontosan látszott: mindenki a saját megoldásában bízott, a csapatjáték csak papíron létezett, és a szélsők úgy futottak, mintha a középpályások nem is lennének a pályán. A tabellán a hetedik helyen álltunk, ami egy olyan csapatnak, amelyik az első háromba akart kerülni, elég keserű helyzet.

Az egyik csapattárs vetette fel, hogy a BalatonPRO-nál szerveznek csapatépítő programokat a Balatonon. Azt mondta, a cége tavaly kipróbálta, és azóta másképp dolgoznak együtt. Mi kicsit szkeptikusan néztünk rá, mert a focisták általában a pályán szeretik megoldani a dolgokat, nem egy hajón. De az edző rábólintott, és két héttel később ott voltunk Siófokon, a vitorlás kikötőben. A BalatonPRO irodája a Vitorlás utca tizenhatban van, közvetlenül a víz mellett. A kikötőben tíz vitorlás állt sorban, és a látványtól még a legnagyobb szkeptikusok is elcsendesedtek.

A BalatonPRO tíz saját hajóval dolgozik, huszonhét és negyvenöt láb közötti méretben, Bavaria, Jeanneau, Elan, Hanse és Beneteau márkájú hajókkal. A csapatépítő programjuk úgy van kitalálva, hogy a résztvevőknek ténylegesen együtt kell működniük. Nem az a helyzet, hogy felszállsz és nézelődsz — a vitorlát közösen kell kezelni, a manővereket összehangoltan kell végrehajtani, és ha valaki nem figyel, az az egész hajót érinti. Ez a focipályán is így van, csak ott könnyebb elrejtőzni a huszonkét ember között. Egy vitorláson öten-hatan ülnek, és mindenki látszik. A mi csapatunk három hajóra oszlott, és az edző szándékosan keverte a csoportokat, hogy ne a megszokott klikkek dolgozzanak együtt.

A hajóbérlés Balaton programot a BalatonPRO kapitányai vezették, akik elmagyarázták az alapokat, aztán hagyták, hogy mi oldjuk meg a helyzeteket. Az első manővernél még ordítoztunk egymással, mint a meccsen, de fél óra után elkezdtünk tényleg kommunikálni. A bal hátvéd, aki a pályán mindig magának tartotta a labdát, a hajón elsőként kérte a segítséget a köteleknél. A csapatkapitány, aki általában dirigál, itt megtanulta, hogy a vitorlázásnál a kapitány szava számít, és hogy figyelni kell, mielőtt utasítgat. Az a jelenet, amikor a két szélső egyszerre húzta a kötelet és a hajó megfordult, az edző szerint az egész szezon legjobb együttműködése volt.

A Balaton aznap nyugodt volt, de a szél elég erős ahhoz, hogy a vitorlázás igazi kihívást jelentsen. A bójakerülési versenyben a három hajó egymás ellen ment, és a versenyhelyzet végre előhozta azt az energiát, amit a pályán hiányoltunk. A mi hajónk a harmadik lett, de az edző nem a helyezést nézte, hanem azt, hogyan kommunikáltunk közben. Azt mondta, a hajón fél óra alatt többet beszéltünk egymással, mint az elmúlt három hónapban az öltözőben, és igaza volt.

A kikötőben a BalatonPRO Hullám Teraszán ettünk utána, ami közvetlenül a Balaton-parton van, és ott az edző értékelte a napot. A hajóbérlés Balaton térségében annyiban volt más, mint egy átlagos csapatépítő, hogy itt nem játékról volt szó, hanem valódi helyzetekről. A szél nem vár, a hullám nem toleráns, és a hajó nem áll meg magától. A következő mérkőzésen nyertünk hárommal, és az edző azt mondta, nem a taktikán múlott, hanem azon, hogy végre egymásnak passzoltunk, nem a levegőbe. A BalatonPRO hét napból hét napon elérhető, és a mi tapasztalatunk szerint a vitorlás csapatépítés több, mint program — a pályán is visszaköszön.